BLOGOLÓ

Megmagyarázhatatlan feszültség kelt életre bennem. Keresem az okát, miközben félrehajtva a függönyt révetegen nézek ki az ablakomon. Máskor mindig elvarázsol és megnyugtat a látvány. A kert az állatok, a fák és a reggeli napfény, ahogyan aranyszínűre festi mindezt. Ez a vizuális élmény pont elég egy tökéletes nap indulásához.

Úgy emlékszem este nyolc óra lehetett, de még meleg, kellemesen meleg volt. Enyhe szellő frissítette fel arcomat, minden nyugodt volt és ártatlan, és az sem zavart, hogy a vöröses homokot felkavarta és verandámra fújta.

Talán egyet értesz velem, hogy egy olyan világ talált ránk, melyet ember még nem is tapasztalt.